A levendula gyógy- és közérzetjavító hatását leghatékonyabban a levendulaolaj segítségével aknázhatjuk ki.
A pannonhalmi apátság gyógynövénykertészetében nemcsak levendulatermesztés, hanem a levendulaolaj lepárlása is folyik - pont úgy, ahogy annak idején a bencés szerzetesek kikísérletezték.
Nemcsak a helyben termett növényből, hanem a magántermesztők által behozott levendulából is készítenek olajat, bérlepárlás keretében, amelyért az ország minden pontjáról hozzák az illatos növényeket a településre. A profi kertészetek és levendulatermesztők mellett a kistermelők, sőt, a magánemberek is képviseltetik magukat: egyre többen készíttetnek saját levendulaolajat az otthon termett virágból.
A levendulaolajat az ősi gőzdesztillációval nyerik ki a virágokból, ennek során 160-170 fokos szárazgőzben, 3 m3-es üstökben "párolják" a levendulát, a pálinkafőzésnél is használt módszerrel. A gőz hatására kicsapódott olaj és víz szétválasztásakor, melléktermékként keletkezik a levendulavíz, amelyet kozmetikai célokra - például fürdővízbe öntve vagy szappanok illatanyagaként - használnak, de a virágok tövére öntözve, baktériumölő hatása révén távoltartja a kártevőket is.
Egy üstbe 4-5 mázsa virág fér, ebből 2-3 liter olaj nyerhető. Minden cseppje kincset ér.
Levendulaolaj készíttetéséhez a virágokat a lehető legmelegebb, legnaposabb időben kell leszedni, ilyenkor a legmagasabb ugyanis az illóolajtartalmuk; rossz időben ebből akár 50%-ot is veszíthetnek.